Elgondolkodtam azon hogy miért vagyok olyan amilyen vagyok. Egyáltalán milyen is vagyok tulajdonképpen?
Ha le kellene írnom, milyen is vagyok a saját véleményem szerint... Zárkózott? Melankolikus? Krónikusan emócionális? Pszihopata?
Nem tudnám egyik jellemzővel leírni magamat pontosan. Minden fentebb említett jellemző csak részben illik a személyiségemre. Mondhatnám hogy személyiségzavarral küzdök, de véleményem szerint az a torz lelki világomat igencsak pszihopatikusnak tüntetné föl.
Tegnap éjjel Garai írását olvastam az elméleti pszihológiáról és a filozófiáról. Egyszer csak az a bizonyos gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy miért is olvasok én ilyeneket, hogy miért érdekel az elektronika, az autószerelés, a programozás, a természet, szóval miért érdekel minden ami körülöttem van?
Nem tudom elképzelni, hogy ez a kérdéskör csak bennem fogalmazódik meg. Csak egy embert ismerek az irodalom világából, aki ilyesféle "problémáktól" szenvedett, egy véleményem szerint, mint müveiben magát is sokszor ilyennek ábrázoló írót/költőt, Edgar E. Poet.
Poe nem egészen úgy alkot képet magáról, mint én, mint egy inteligens pszichopataként. Helyette elfedi ezt a világgal való harcában és elveszettségében.
Én egy ilyen embernek vallom magam.
Én így kérek segítséget.
Folytatás...
Pszichotúra 001
2016-12-28
Hozzászólások (0)