Én és a filózófia

Én is, mint bárki élete során, többször is kerültem a választás, döntés helyzetébe. Ilyenkor az élethelyzet kényszerít döntésre, a társadalom egy bizonyos tagja vagy akár saját magam. Jelen nézőpontból mindegy is a kiváltó ok, csupán az számít, hogy hogyan és miként is döntünk és mi lesz ennek a belátható következménye...
Ilyen helyzetekben bizony egy ősi tudományágra vagyunk kénytelenek hagyatkozni; a filozófiára. És nem feltétlenül egy már létező eszmét kell hűen szolgálnunk a döntés pillanatában; sokkal inkább saját életfilozófiánkra hagyatkozzunk.
Engem a filozófia gyakorlati használatára először 12 éves koromban kényszerített az élet. Ekkoriban óriási mentális stressz ért több irányból. Hamar úgy éreztem, hogy egyedül nem vagyok képes megoldani a problémáimat veszteségek nélkül. Majd felismertem saját és az "ostromlók" mentális hátterét, így képes voltam kidolgozni saját filozófiám kezdetleges modelljét, ami segítségével átvészelhettem ezt a számomra igencsak nehéz időszakot.

Ebben a "fejezetben" erről a filozófiai modellről, annak kidolgozásáról és fejlesztéséről kívánok értekezést tartani.